Imádom a gasztronómiát, a jó ételeket, mindezt humorba fűszerezve.

Az elmúlt napok eseményeitől, majdnem májcirrózist kaptam, gondoltam transzplantálok egy kis májat, emberit nem akartam, a disznó megröfögtet, maradt a csirkétől származó máj. Udvarunkon baromfi nem található, ezért csak a fagyasztottban gondolkodhattam.

Fél kilónyit gőz felett kiolvasztottam. Apró darabokból álltak. Örömömet fokozta, hogy absztinensnek tűntek, zsírban nem bővelkedtek.  Neki álltam a boncolásnak. Óvatosan apró darabokra vágtam, nem voltak teljesen kiolvadva, így nem trancsírozódtak.

A hagyma elmaradhatatlan tartozéka a heparnak. Egy nagy vöröset késsel a héjától megszabadítottam, félbe, majd szeletekre vágtam. Kevés olajon, óvatosan összekavartam, majd pár percig magukra hagytam. A csirke májnak kevés idő is elég, tehát közben el nem aludhattam. A sótól, mint jobb esetben a nászéjszakai vőlegény ékessége megkeményedik, azért azt hanyagoltam. Borssal meghintettem, de az orgiához ízileg hiányzott valami. Megláttam. Felkiáltottam. Nem a Major Annát, annyira bátor még nem vagyok, hogy nős emberként hölgyet rejtegessek, hanem a fűszert, a majoránnát. Belőle raktam bőségeset, pár perc után tejföllel összekevertem. Sült burgonyával tálaltam.

Hozzávalók:

50 dkg csirkemáj

1 nagyobb példány vöröshagyma

bors, majoránna

ízlés szerint tejföl

burgonya

                                                                                Írta: Kulcsár Péter