Imádom a gasztronómiát, a jó ételeket, mindezt humorba fűszerezve.
Erős Pistának nem születhettünk, a hadvezér nyomdokába nem léphetünk. Alapanyagaink többsége hónapokon keresztül a földön nevelkedett. Pirossá érett korában a húsos, de hosszú csöves paprikák, mellé kerek tűzpiros cseresznyepaprikák kerültek belénk. Ők jelentették a készítmények „krémjét”.
Tüzes fajta, mind a kettő, ezért, az erő csökkentése miatt, fehér lecsó paprikákat, és kápiákat is tettek mellénk. A paradicsomot, majdnem kifelejtettem. Lássuk a lényeget, hogyan készültünk. A már említett zöldségeket, leszedték, alaposan lemosták a szennyeződést, szárukat levágva asztalra tették. A piros csövesek és a cseresznyék szárait levágták, a többi paprikát csumátlanították, a paradicsomot aprították. Az említett hozzávalókat ledarálták, közben a minket alkotók, siratták, amit velünk műveltek. Tartósítószer mentesnek akartak, így sóval alaposan behintettek, majd üvegbe kerültünk. Pár óra alatt megszülettünk, azóta a polcokon pihengetünk. Egyik társunkat kivéve, ő a hűtőbe várta a bevetést. Készítőim, kissé nagyképűen egy nagykanállal a szájukba vettek, majd néma síri csend következett.
Hozzávalók:
120 dkg erős paprika ( kevesebb is, vagy a fele paprikát ki lehet csumázni)
20 dkg lecsó, kápia paprika vegyesen
40 dkg paradicsom 20 dkg adalékmentes erdélyi só
100 db papír zsebkendő
Az eredmény: 3 üveg 300 ml
1 üveg 200 ml
1 üveg 150 ml
Írta: Kulcsár Péter
Utolsó kommentek